Latin-amerikai táncok - Jive

A Jive elnevezést használjuk arra a táncra, mely több afroamerikai tánc keverékéből jött létre. Ezekhez tartozott a harmincas évek elején a Lindy Hop, Blues és a Swing, madj ezeket követték a negyvenes évek sikertáncai közül a Boogie-Woogie, Jitterburg valamint a Bebop. Később az ötvenes években kapcsolódott hozzájuk a Rock and Roll. Ezen táncformákra jellemző volt a táncra ösztönző ritmusos fiatalos és energiában kirobbanó zene, amely ritmikus hangsúlyozásával bűvöletébe vont és von fiatalt és időset egyaránt.
A táncokat és a táncokban használt tánc koreográfiákat az USA-ban honos szabad színes stílusokkal fejlesztették tovább. Az említett társas táncok laplépéseikben komoly hasonlóságot tapasztalunk. Míg a Rock and Roll inkább a rugásokról szól a Boogie Woogie-ban a láb mellé pontozásokon a főszerep, addig Jive-ban a sportosabb jelleg kap szerpet és chasse-val táncolják ugyanazokat a tánc lépéseket.
A Jive amerikai katonák által került át Európába. A táncban lévő szabad mozgásstílus és az akrobatikus dobások a fiatalság körében gyorsan népszerűvé váltak. Ekkoriban lépett elő meghatározó zenei irányzattá a Boogie. Sokan azonban egy mérsékeltebb formát kerestek így annak érdekében, hogy a tánc ezen módját „szalonképessé” és egyben társasági formában is használhatóvá tegyék valamivel lassabb zenét használva az angol tánctanárok alakították ki az elegáns, de mégis élénk és mozgalmas Jive-ot.
A Jive tánc helyhez kötött a lépések többnyire a Rock (ringó lépések) és a Chasse elemeiből épülnek fel. A Jive a latin-amerikai versenyek egyik legnépszerűbb tánca. Tánciskolákban és a versenyeken is főként a fiatalokat ragadja magával, azonban könnyen megtanulható lépései miatt az idősebb korosztályban is nagy népszerűségnek örvend. 1968-ban vették fel ötödikként a latin-amerikai táncok közé. Társastáncos bulik, baráti zenés, táncos összejövetelek nem múlhatnak el nélküle.

ZENEI ÜTEME: 4/4-es
TEMPÓ: tudásszint szerint 40-46 ütem/perc, versenyen 44 ütem/perc
RITMUSA: 1,2,3,4,5,6,7,8 vagy 1,2